Köpönyeget fordít Orbán Viktor és a Fidesz. Eddig minden fajta reformot és megszorítást zsigerből hörögve elutasítottak, most úgy tűnik, reformot és megszorítást hirdetnek küszöbön álló kormányzásukhoz. Köpönyeget fordít Gyurcsány Ferenc és az MSZP. Eddig reformot és megszorítást hirdettek, most zsigerből hörögve utasítanak el minden fajta reformot és megszorítást.

Hazudnak vagy hazudtak mindannyian, taktikáznak, helyezkednek. Persze az is lehet, hogy csak határozatlanok, valójában nem tudják, mit is akarnak, azért változtatják a véleményüket egyik napról a másikra. Lehet, de nem valószínű. Valószínű az, hogy a koncra hajtanak, és bármire képesek érte.

Nyilván én vagyok túlságosan cinikus, de baromira nem érdekel.

Tőlem hazudhatnak, helyezkedhetnek ahogy akarnak; nem vágyom én már sokra. Nem várom el, hogy becsületesek legyenek, vagy őszinték, ne adj’ Isten erkölcsösek, pedig megtehetném. De nem, én mindössze annyit szeretnék végre már, hogy valaki fordítsa úgy azt a rohadt köpönyegét, hogy ne csak neki legyen jó, de nekünk többieknek is. Valaki fordítsa végre úgy a köpönyeget, hogy én is beférjek alá.

Nem álmodozom harmadik erőről, mely hófehér paripán begaloppoz a politikába, melynek csillogó vértjénél csak becsülete makulátlanabb, és az igazság pallosával vág rendet abban a kuplerájban. Csak ezek vannak és azok, velük kell beérnem.

És kész vagyok beérni velük. Elveszem a kurvát feleségül, ha meggyőz róla, hogy többé nem fog strichelni, de példás anya és háziasszony lesz. Nem érdekel a múltja, nem érdekel, ki mindenkivel feküdt már össze, nem érdekel, hogy lopott és csalt. De csak egyszer keféljen félre, és olyan villámgyorsan válok el tőle, hogy pislogni sem lesz ideje.

Igen, cinikus vagyok. Ennek ellenére szeretném, ha volna olyan kurva, akit elvehetek feleségül.